- Báthory Erzsébet (musical-opera) - Margitszigeti Szabadtéri Színpad - Margitszigeti Színház - Margitsziget
- Báthory Erzsébet
Nem dúskálunk az akciókban, de talán jobb is így. Ettől függetlenül egyáltalán nem mondható unalmasnak a mozi. A játékidőt is sikerült értelmesen kitölteni, nincsenek felesleges részek vagy bugyuta mellébeszélések. A grófnő őméltóságát Anna Friel alakítja, akit a Halottnak a csók című sorozat néhány epizódjából ismerhetünk. Nagyon fontos, hogy ez a film teljesen más képet fest a hírhedt Báthory Erzsébetről. Egy óriási vagyonnal és befolyással bíró nőt ismerhetünk meg, akinek jelleme tele van apróbb hibákkal, de egyáltalán nem rosszakaratú, inkább áldozat. Az akkori élet és saját környezete áldozata. Az elhíresült gyilkosságok ebben a műben nem jelennek meg, ahogyan a szűz lányok vérében való fürdőzés sem. Pusztán piros színű gyógyfőzet ről van szó. Mindez arra kellett, hogy e nemes asszony megőrizhesse fiatalságát és szépségét. Maga a sztori 3 részre tagolódik, amelyet a készítők is igyekeztek különválasztani. 1. Báthory Erzsébet. Gyors bevezetésként megmutatják a fiatal grófnőt onnantól, hogy feleségül adják Nádasdy Ferenchez, egészen a sztori szempontjából számított jelen korig.
Báthory Erzsébet (musical-opera) - Margitszigeti Szabadtéri Színpad - Margitszigeti Színház - Margitsziget
A(z) Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadása Bemutató időpontja: Stáblista: szambasik06 2012 júl. 12. - 15:19:31 Van kedvezményes áron 2db tiszteletjegyem a szombati bemutatóra. Akit érdekel jelezzen.
- HÍR-NŐK Enciklopédia: Báthory Erzsébet, a csejtei úrnő
- Használtautó Székesfehérvár Sárkeresztúri Út 187 / ᐅ Nyitva Tartások Bence-Car Kft. | Sárkeresztúri Út 187., 8000 Székesfehérvár
- Báthory Erzsébet
- Báthory Erzsébet (musical-opera) - Margitszigeti Szabadtéri Színpad - Margitszigeti Színház - Margitsziget
- Hány organikus érzékszerve van az embereknek?
- Síremlék felirat készítés - Telefonkönyv
Báthory Erzsébet
De neves magyar írók is rossz hírét keltették Báthory Erzsébetnek. Mikszáth Kálmán Csejte vár és asszonya című elbeszélésében Báthory Erzsébet olyan erővel üti arcon szolgálólányát, hogy "annak vére kiserkent, és az ő arcára freccsent". Az úrnő észrevette, hogy bőre a vértől virulóbbá vált. "Így támadt benne a szörnyeszme, leányok vérében mosdani. " Ady Endre pedig azt a történelmi pletykát idézte fel, hogy Báthory Erzsébetből szadizmussal kevert leszbikussága hozta volna ki az "állatot", ezért becézte őt "kannak" Rengj csak, föld című versében. ( A témáról bővebben a HVG 2005. 37. számában olvashattak. ) A Báthory Erzsébet rehabilitációját sürgető történészek egyébként már választ találtak arra, miért kellett kivonni a forgalomból Nádasdy Ferenc özvegyét. A három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság területén azoknak, akik a Habsburgok híveinek számítottak, érdekei ellen való volt, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Márpedig Báthory Gábor, Báthory Erzsébet unokaöccse tehetségesen uralkodó fejedelemnek bizonyult, mígnem 1613-ban meggyilkolták.
A per akár "kitalált vagy felnagyított vádakra is épülhetett" - következtetett Benda. A Benda és más történészek munkáinak hatása teljességgel érződik a filmen: a szolgálókat kényszervallatták, a tanúkat beszervezték. Ugyanakkor a filmben Báthory Erzsébet dühkitörései érthetetlen módon többször is emberi életet követelnek, mintha mégis igazuk lenne a tanúknak. A mozi ráadásul kínosan erőltetett traumával magyarázza a grófnő eszelős metamorfózisait: a történelmi szakkönyvek szerint egyébként családszerető Nádasdy gróf olyan hévvel erőszakolta volna meg feleségét, hogy az elvetélt. E kitalációnak semmi történeti nyoma, csupán a rendező érthetetlen agyszüleménye, más, szóban forgó legendák eredetét azonban már kiderítették. Az egyik első elemző, Túróczi László jezsuita atya 1729-ben írt ellenreformációs tanmeséje az egyik ludas: a valójában protestánsnak született Báthory Erzsébetet szerinte az sodorta bűnbe, hogy "kézfogójakor elhagyta katolikus hitét". Másban is túllőtt a célon: megteremtette azt a legendát, hogy Báthory Erzsébet a szerencsétlen leányok vérében fürdött - nem törődve azzal, hogy ilyesmi fel sem bukkan a jegyzőkönyvekben, nyilván már csak azért sem, mert a vér gyors alvadása miatt lehetetlen is lenne kivitelezni.
Mert ezúttal – hál'Istennek – hiánycikk maradt a szlovák filmekre jellemző vontatott párbeszéd, egyhangú cselekmény és a színtelen (nem azért mert fekete-fehér) képek. Ehelyett voltak dinamikus jelenetek, gyönyörű szép felvételek, s mindez hatásos zenei aláfestéssel. Ami mégis hiányzott, az a nagyobb izgalom, a több feszültség és a váratlan fordulatok. Az elalvás veszélye ugyan nem állt fenn, de könnyen azon kaphatta magát az ember, hogy a mozi utáni programon töri a fejét. Pláne, ha megpillantotta Báthory Erzsébet (vagyis Anna Friel) egyszer-kétszer ki-kivillanó mellbimbóit. Volt az kétszer, háromszor, sőt többször is, ráadásul nem csak a mellbimbó, s nem csak az övé. Na, ez az a hollywoodi elem, ami már picit csavarhatja az érzékenyebbek orrát. Csavarja is. Mert újkor kezdete ide, reneszánszkor oda, a szeretkező pártól a templom közepén táncoló gyóntatószék még a reformátusoknál is hatásvadász jelzőt kapna. A két szimpatikus szerzetes a postagalambjaikkal és a találmányaikkal (görkorcsolya, ejtőernyő, fényképezőgép) még akkor is gyorsan belopta magát a nézők szívébe, ha kicsit tompítottak a film komolyságán.
Sunday, 15 May 2022